Hatékonyabb nyelvtanulás időközönkénti ismétléssel

Mindannyian azt szeretnénk, ha minden információ elsőre megmaradna, de tudjuk, hogy a legtöbbünknek ez nem megy. Ezért most az emberi emlékezetet vesszük górcső alá, és megnézzük, hogyan kapcsolódik a nyelvtanuláshoz. Az emlékezetben és a tanulásban betöltött szerepe miatt ebben a cikkben az „időközönkénti tanulás” (spaced learning) fogalma kap főszerepet. Ez olyan technika, amely elegendő számú, időben elosztott ismétlésre épít, hogy a megszerzett tudás tartósan megmaradjon. Ha ugyanazt az információt többször megismételjük, az új tudás a rövid távú memóriából átkerül a hosszú távúba. Ha ezt tudatosan a javunkra fordítjuk, a lehető legtöbbet hozhatjuk ki a tanulásból.

Ha a tudás megőrzéséről beszélünk, először arról a helyről kell szólnunk, ahol az emlékek tárolódnak. Az emberi agy amilyen fontos, olyan csodálatos: a világ egyik legbámulatosabb alkotása. Az agyat érő bármilyen károsodás az egész szervezetre hatással van. A reklámok bizonyos ételek vagy étrend-kiegészítők emlékezetjavító hatását dicsérik. Az ember ráadásul például memóriaversenyeken is a végsőkig feszegeti agya teljesítőképességét. Az ember információgyűjtő lény. A csecsemők például mindent magukba szívnak. A gyermek agya a születéstől hatéves korig egészen másként működik, mint a felnőtteké. A kisbabák hatalmas mennyiségű információt szívnak magukba a környezetükből. Az új információk tárolásának képességét azonban idős korunkig megőrizzük. Ráadásul mindazt, amit magunkról megtudunk, arra is felhasználhatjuk, hogy hatékonyabban raktározzuk el az információt.

Rövid távú memóriának az adatok egyszerű, átmeneti tárolását nevezzük. Ha az információ megmarad, az agyunk elkezdi szükségesként besorolni, később újra átnézi, és csak ezután kerül át a hosszú távú memóriába. Ezt az egyszerű modellt kibővíthetjük a munkamemóriával, amely ideiglenesen tárolja és feldolgozza az információkat. A munkamemória olyan rendszerként működik, amely az összetett tevékenységeket, például a gondolkodást, a tanulást és a megértést teszi lehetővé. A munkamemória segítségével előhívhatjuk és felhasználhatjuk a hosszú távú memóriában tárolt adatokat. Emellett abban is segíthet, hogy bizonyos információkat hosszabb ideig megőrizzünk.

Ez a modell jól átültethető a nyelvtanulásra. Ha a szavakat bizonyos időközönként, néhány perc, óra vagy nap elteltével megismételjük, átkerülhetnek a hosszú távú memóriánkba. Olyan változatos gyakorlatokkal, amelyekben fel kell idéznünk egy szó külalakját, a betűk sorrendjét és a szó hangzását, felgyorsíthatjuk ezt a folyamatot. Az is segít, ha különféle kvízekkel és tesztekkel megdolgoztatjuk a munkamemóriánkat. Így jelezhetjük az agyunknak, hogy bizonyos szavak fontosak. Az, hogy milyen mélyen foglalkozunk az ismeretlen szavakkal, nagyban befolyásolja, milyen gyorsan soroljuk be őket lényegesként, és így mennyire tartósan maradnak meg az emlékezetünkben. Nagy előny lehet például, ha egy új szót nemcsak leírunk és meghallgatunk, hanem ki is mondunk.

‍

‍

‍‍Bár mindannyiunk agya másképp működik, vannak hasonló minták, amelyek segítenek jobban megérteni az emberi agyat. Abban például feltűnően hasonlítunk egymásra, hogy milyen gyakran kell ismételnünk egy új szót. Azt tapasztaltuk, hogy az a leghatékonyabb, ha egy szót közvetlenül azelőtt kérdezünk vissza, hogy elfelejtenénk. Ilyenkor még van róla egy halvány, de létező emlékünk. Ha tehát egy szóval nehezen boldogulunk, lehetőleg néhány perc múlva idézzük fel újra. A könnyebb szavakat elég órák vagy akár napok múlva újra elővenni. Ha egy szót napokkal később is tudunk, miközben egészen mással foglalkoztunk, feltételezhetjük, hogy az agyunk megbízhatóan elraktározta a hosszú távú memóriában.

Egyes szavaknak, különösen ha az agyunk nem tudja más ismeretekhez kapcsolni őket, több idő kell, hogy odáig eljussanak. Ilyenkor sok ismétlés után sem szabad elveszítenünk a türelmünket. Ez általában tovább tart, és nem kell emiatt magunkat ostorozni. Azt is megfigyeltük, hogy minél több szótagból áll egy szó, annál nehezebb megjegyezni. Ezért különösen a sok szótagú szavakkal kell türelmesnek lennünk. Ha egy szó semmiképp sem akar megmaradni, tudatosan építhetünk mentális hidakat, és egy mesterséges asszociáció segítségével jegyezhetjük meg. Felhasználhatunk hasonló hangzású dolgokat, vagy alkothatunk egy mondatot, amely számunkra fontos összefüggésbe helyezi a szót.

‍

Nehéz azonban megtalálni, milyen sorrendben érdemes ismételni a szavakat. Minden szót kézzel kellene besorolnunk, felhasználva mindazt, amit az emlékezetünk működéséről megtudtunk. Ezt a munkát a LENGO elvégzi helyettünk: elmenti, mikor ismételted utoljára az egyes szavakat, és mennyire tudod őket. Több tényező mérlegelése után az app ütemtervet készít arról, mikor volna ideális újra elővenni a szót. Ennek alapján a program automatikusan kiválasztja a szavakat, és meghatározza az optimális tanulási sorrendet. Amikor megnyitunk egy új leckét, vagy befejezünk egy gyakorlatot, az ajánlott szavak automatikusan kiválasztódnak.